Nektár Biobolt - Egészség blog

Amiből a legtöbb van bennünk
Az előző részben szó volt róla, hogy mik azok a biogén elemek – azok a kémiai elemek, amelyek atomjai a testünkben vannak – és hogyan csoportosítjuk ezeket. Most az elsődleges biogén elemek kerülnek terítékre, mert bár ezekből hiányt biztosan nem szenvedünk, van pár tudnivaló velük kapcsolatban, ami segíthet egészségesebben élni.

Kezdjük azzal, hogy megemlítjük név szerint az elsődleges biogén elemeket, hogy tudjuk, kikről van szó. Ők a szén, a hidrogén, az oxigén és a nitrogén, mind jó fej, csak másért. A szén képes négy külön-külön erős kötéssel kapcsolódni magához és másokhoz, korlátlan méretű és variációjú molekulákat létrehozva, így adja a vázat, az alapot az élőlények felépítéséhez. A hidrogén zárja általában a szénláncokat, ő a szerves molekulák bőre, képes kötéseket létrehozni, amikkel jól lehet zsonglőrködni, és egészben vagy részletekben nagyszerű cserealap bizonyos reakciókban. Az oxigénnel meg lehet bolondítani némileg a szerves molekulákat, így azok változatosabban használhatók, valamint kiváló oxidálószer, ami sokszor jól jön. A nitrogén leginkább a fehérjék miatt fontos, hiszen nélküle nem fehérje a fehérje.

Na de mik azok az ásványi anyagok?
Az ásványi anyag fogalmát többféleképp is értelmezhetjük, attól függően, hogy melyik tudományterület felől szemléljük, és mivel kapcsolatban. Most a biológia felől fogjuk megközelíteni, és azért, hogy lássuk, a testünket mi építi fel, és mire érdemes odafigyelni a táplálkozásnál. Vagyis azért járjuk körbe az egészet, hogy a vacsi mellé karikázzunk-e fel még egy paradicsomot, vagy szórjuk-e meg a salit még egy kis szezámmaggal is.

Tehát azt nézzük, milyen legyen az eledel azon túl, hogy finom, hogy ne hizlaljon és tartalmazzon elég vitamint. Ehhez első körben látnunk kell, miből van a testünk, kilóra miből mennyit gereblyézzünk össze, hogy embert gyúrjunk belőle.

K-vitamin, amiből több fajta van, mint gondolnád
A B12 révén tudjuk, hogy B-vitaminból rengeteg féle van, a D3 miatt a D-vitaminról is tudjuk, hogy abból is több fajta van, de a K-vitaminnál általában csak kettőig számolunk. Pedig van K5 is, bár igaz, azt már inkább vitamin előanyagnak tartják, és K3-tól K5-ig már mesterségesen előállított K-vitamin hatású vegyületekről van szó. Hogy egyszerűbb legyen az élet, a K2 az nem egy vegyület, hanem egy vegyület család, minimum kilenc taggal.

Miért fontos a K-vitamin

Most, hogy tudjuk, K-vitaminból is sokfajta van, jó lenne már azt is tudni, hogy mire kell a szervezetünknek. Két fontos szerepe van, az egyik a véralvadás segítése, a másik a kalcium háztartásunk rendben tartása. A véralvadás ugye azért fontos, hogy ha kívül vagy belül megsérülünk, akkor ne vérezzünk el. K-vitamin hiányában a vérző sebek sokáig véreznek, ha beütjük magunkat, akkor pedig nagyméretű lila folttal gazdagodunk. A kalciumra általában két esetben terelődik a figyelmünk, csontritkulásnál és érelmeszesedésnél. Az első esetben kevesebb van, ahol kellene, a második esetben több van, ahol egyáltalán nem is kellene. Ezen pedig a K2 tud segíteni.

Vitaminok E és K között – a szellemvitaminok
Ha elkezdjük sorolni a vitaminokat szépen ábécérendben, akkor az E-vitaminig megvannak a betűk, aztán hirtelen elénk toppan a K-vitamin. Mintha valami hiányozna, vakarhatjuk meg a fejünk kissé zavartan. Hogy is van ez?

Amikor a tudósok elkezdték az ábécé betűivel jelölni a vitaminokat, természetesen sorban haladtak. Lelkesen nevezték el az újabb és újabb vitaminokat, osztogatták a betűket még úgy is, hogy magát a vegyületet nem ismerték, csak a kifejtett hatását. Ebből adódtak aztán azok a furcsaságok később, hogy némelyik vitaminból család lett, vagy komplex, és a betűk mellé számok is kerültek. Ezt láthatjuk a B-vitaminok esetében is, ahol rengeteg számot osztottak ki, majd némelyiket aztán el is törölték, mert kiderült, mégsem vitamin az, amit annak gondoltak.

Az E-vitamin, a hosszú élet titka
Az E-vitamin, ahogy már eddig is több vitamin esetében láthattuk, egy összefoglaló név, amely nyolc növények által termelt, számunkra nélkülözhetetlen vegyületet takar. Ezek ugyanannak az alapváznak a variációi, négyféle tokoferol és ugyanennyi tokotrienol, melyek biológiai hatékonysága eltérő. Ha vitaminkészítményen nézzük az összetevőket, akkor a tokotrienoloknak és a gamma-tokoferolnak örülhetünk jobban, valamint a folyékony formának, azonban a leglényegesebb, hogy természetes kivonat legyen, mivel a mesterségesen előállított formák kevésbé hasznosulnak.

Az E-vitamin zsírban oldódó, így azt gondolhatnánk, hogy akár évekre is jól bespájzolhatunk belőle, de nem, mert viszonylag gyorsan ürül. Forrásai leginkább a növényi olajok, olajosmagvak és gabonacsírák. A mai megszokott táplálkozás mellett hiánya csak nagyon extrém esetekben és bizonyos ritka felszívódási zavarok esetén fordulhat elő, de mivel ez főleg idegrendszeri tünetekkel jár, már tudnánk róla, ha érintene bennünket. Túl is lehet adagolni, de azt nagyon kell akarni, így ez sem fenyeget minket.

De egyáltalán miért is szükséges?
A fenti kérdésben a szükséges kifejezést szelídíthetjük persze érdemesre, ha valakinek már túl sok a szükségszerűség az életében, de amennyiben egy egészséges, jól működő szervezetet szeretnénk magunknak az élet delén túl, akkor nagyon ajánlott időnként beiktatni egy-egy tisztítókúrát. Lehet ez tisztító tea kúra, gyümölcskúra, de a leghatékonyabbak a léböjt kúrák, mint például a Neera kúra is.

A testünk normál működése során is keletkeznek olyan mellékanyagok, amelyeket aztán nem hasznosít, és ki sem ürülnek azonnal, de a nap mint nap bevitt étellel, megivott folyadékkal, belélegzett levegővel is kerülnek be semmire se jó, vagy egyenesen mérgező dolgok. Ezeket a szervezetünk időnként igyekszik kisöpörni, azonban sokszor mi magunk álljuk útját a folyamatnak, így ez a salak oda kerül, ahol aktuálisan a legkevésbé zavar, a zsírszövetekbe, a kötőszövetekbe, érfalakra, izületek környékére. Ezek aztán idővel fokozatosan a „nem vagyok már húsz éves” típusú problémacsokorral kedveskednek, majd megkapjuk az „á, ennyi idősen már” ajándékcsomagot is. Közben pedig fel sem tűnik, hogy ez így nincs jól, mivel egyrészt fokozatosan érkeznek meg, ezért nem tapasztalunk hirtelen drasztikus változást, másrészt körülnézve azt látjuk, hogy nagyjából mindenki megkapja a csomagot. Pedig az idősebb kori reuma, izületi gyulladás, köszvény, csontritkulás, mozgás- és érrendszeri problémák mind a modern életmódunkból fakadnak.

Anyák napja a lélekben
Mindannyiunknak van édesanyja, és Anyák napján valamilyen formában biztosan gondolunk rá. Ő az, akivel itt a Földön először kapcsolatba kerülünk, és ez az egész életünkre hatással van. Érdemes hát legalább ezen a napon időt és figyelmet szánni erre. Hiszen, mivel ez az első ilyen kapcsolódásunk, ez az élmény valahogyan nem tudatos formában megjelenik az összes többi kapcsolatunkban.

Nagyon fontos hát, hogy mi szeretetteljesen forduljunk édesanyánk felé, és ha bármilyen sérelem vagy neheztelés felmerül az irányába, azt elengedjük, mert ez minőségi javulást hoz mindennapjainkban. Arra már nincsen hatásunk, hogy eddigi életünk eseményei, születésünk vagy gyermekkorunk milyen legyen, arra viszont van, hogy hogyan viszonyulunk ezekhez. A jelenünkben pedig nem valamilyen múltbéli életesemény segít vagy hátráltat bennünket, mivel az már elmúlt, az már nincsen, hanem az, ahogyan itt és most rágondolunk, megítéljük azt. Ennek megváltoztatása pedig teljesen rajtunk áll.

A D-vitamin, ami inkább hormon
A D-vitamin, azaz a kalciferol egy összefoglaló név, ami tulajdonképpen két vitamint takar, a D2-vitamint, azaz az ergokalciferolt és a D3-vitamint, a kolekalciferolt. Biológiai hatását tekintve egyenértékű a kettő, ám a D3 aktívabb, tehát ugyanahhoz az eredményhez több D2 kell. Zsírban oldódnak, vagyis nem ürülnek ki a vizelettel, ezért ha egy-egy nap nem jutunk hozzá egyikhez sem, még nem kell aggódni, a raktározott mennyiség 2-3 hónapig is kitarthat.

D-vitaminból normál táplálkozással nem kerül elegendő a szervezetbe, ám szerencsére az élelmen kívül van más forrásunk is. Ugyanis a napfény, vagyis a benne lévő UV-B hatására saját magunknak megtermeljük a kellő mennyiséget. Emiatt a D-vitamin nem is számít valójában vitaminnak, inkább hormonnak nevezhető.

C-vitamin, amire büszkék vagyunk
Mindenki ismeri Szent-Györgyi Albert nevét, és hogy a paprikából állított elő C-vitamint, aminek felfedezéséért Nobel-díjat kapott. A történet azonban némileg szövevényesebb ennél. Szent-Györgyit a sejtlégzés és a biológiai oxidáció érdekelte, és ennek során felkeltette érdeklődését egy rendellenes mellékveseműködésen alapuló betegség. Ennek kapcsán mellékveséből izolált egy erősen redukáló hatású anyagot, amely gyógyította a kórképet. A vegyület összegképletének meghatározása után tudományos cikkében ignóznak, vagyis nemtudomcukornak akarta elnevezni, de a folyóirat szerkesztőjének ez nem tetszett, így hexuronsavnak keresztelték.

Anyagcserénk mindenesei, a B-vitaminok 2. rész
Az előző B-vitaminokkal foglalkozó részben egy kis általános ismertető után végig vettük a B1-, B2-, B3- és B5-vitaminokat. Szó esett róla, hogy ennek a vitamincsaládnak a tagjai vízben oldódnak, vagyis a fölösleg kiürül, így a túladagolástól normál esetben nem kell tartani. Azt is láttuk, hogy bár az anyagcserefolyamataink fontos elemei, a megszokott táplálkozással elegendő kerül a szervezetünkbe.

A fenti felsorolásban feltűnhetett, hogy a B4-vitamin kimaradt a sorból. Miért is? A vitaminok számozása a felfedezésük sorrendjében történt, azonban némelyikről később kiderült, hogy az mégse számít vitaminnak. Ezeknek a számát aztán nem osztották újra, így foghíjas a sor, amit ma is látni fogunk, ahogy a B6-tól megyünk a B12-ig.